Nem csak ez a tét: a környezetvédelmi minisztérium egy tanulmánya szerint ivóvízellátásunk több mint 90 százaléka a felszín alatti vízkészletre támaszkodik. Ezek minőségét leginkább a mezőgazdasági (növényvédőszer-felhasználás), valamint a kommunális eredetű szennyező források veszélyeztetik, például a csatornázatlan lakóterületeken alkalmazott hagyományos, elszikkasztásos módszer.

Az évtizedes hátrányt ezért erőltetett menetben igyekeznek ledolgozni a magyar települések – pályázati források segítségével. Megyénkben 23 település pályázott szennyvízcsatornázásának, szennyvíztisztításának fejlesztésére – összesen mintegy 42 milliárd forint beruházásról van szó.

Szennyvíz: 2015-ig várat kell belőle építeni a megyében.  Archív fotó: Gyenes Kálmán

Az egész dél-alföldi régió 5. legnagyobb beruházása jelenleg Makó és környékének szennyvízprojektje, amely 14 milliárd forintot kóstál – ebből 11,5 az uniós támogatás. A tavaly novemberi makói testületi ülésen elhangzott: több mint 11 ezer előtakarékossági szerződést kötöttek a lakosokkal. 294 kilométer úgynevezett gravitációs, 91 kilométernyi nyomás alatti csatornát és 34 átemelőt építenek. A makói szennyvíztisztítót fejlesztik, bővítik, így a mostani 30 ezer lakosra beállított szennyvízkezelést közel duplájára növelik, megoldva közel 42 ezer ember – a hagymaváros mellett Kiszombor, Maroslele, Földeák, Apátfalva, Magyarcsanád – ellátását is.

Nagy fába vágta fejszéjét a mintegy 1700 lelket számláló Derekegyház: 485 millió forint támogatásból és 130 milliós önerővel két átemelőt és tisztítóüzemet is épít. Szabó István polgármester elmondta lapunknak: a településen Magyarországon egyedülálló, természetbarát, biokorongos rendszer épül: a tisztított víz egy erre a célra telepített nyárfásban szikkadhat el, a szárazanyaggal pedig a földeket fogják trágyázni. A rendszer befogadóképessége napi 164 köbméter lesz, közel 500 háztartás szennyvizét tisztítja meg.

DM/DV GRAFIKA

Balástyán már késő ősszel megtörténhet az első kapavágás. A lakosok a beruházás 15 százalékos önerejéhez 100 hónapon keresztül fizettek 2-2 ezer forintot. Kisteleken 2600 ingatlant érint a 2014 végére megvalósuló projekt. Baks 50 millió forintból épít szennyvíztisztítót, valamint 17 kilométer gravitációs csatornát és 4 kilométer nyomott vezetéket. Csanádpalota a Maros-hordalékkúp – Magyarország egyik legnagyobb felszín alatti ivóvíz forrásának – védelme érdekében indította el beruházását. Néhol több település is összefogott – együtt építkezik Sándorfalva és Szatymaz, Bordány, Forráskút, Üllés és Zsombó, valamint Mórahalom és Zákányszék. – Az első pályázati fordulót megnyertük, most várjuk a második végét. Ősszel kezdődhet a munka – tájékoztatott Nógrádi Zoltán, a homokháti város polgármestere, országgyűlési képviselő. A 2,2 milliárd forintos pályázathoz 105 millió forint önerőt tett a két település.

Lechnertől Kishomokig

Szeged eddigi legnagyobb környezetvédelmi beruházásának részeként 2007-re épült meg 4,3 milliárd forintból a biológiai szennyvíztisztító – emlékeztetett Balaton Krisztina, a Szegedi Vízmű Zrt. sajtóreferense. A telep Deszk, Kübekháza, Tiszasziget, Újszentiván szenny- és csapadékvizének jó részét is összegyűjti: napi 60 ezer köbmétert. A megyeszékhely ma már több mint félezer kilométeres csatornarendszerét 1840-ben kezdték építeni. A csatornázás következő szakaszát Lechner Lajos vezényelte a nagyárvíz után. 2006 végére Szeged szinte teljes csatornahálózata kiépült, további 185 kilométer vezeték elkészülésével. Vásárhelyen már csak Kishomokot kell csatornázni – a szennyvíztisztító fejlesztésével viszont az egész város ellátása javul a több mint egymilliárd forintos beruházással. A belvárost a 60-as években kezdték csatornázni, a belterületen 2000-re készült el a 200 kilométeres hálózat, amely napi 8–12 ezer köbméter szennyvizet kezel.

Forrás:  Delmagyar.hu  R. TÓTH GÁBOR