2010–2011-es tél lesz a legkeményebb Európában az utóbbi ezer évben. Ennek oka nem más lesz, mint a Golf-áramlat sebességének csökkenése

Tudományosan

A meleg, trópusi vizet északra szállító áramlat már nem képes ellensúlyozni az Északi-sarkvidékről délre mozgó, fagyos légtömegek által keltett hideget. A változások már észlelhetők Norvégiában és a többi északi országban.
„Amennyiben a Golf-áramlat megszűnik. Európa egy újabb jégkorszakkal találja magát szemben, és Skandináviát egyetlen összefüggő jégmező fogja borítani.”

A Golf-áramlat sebessége kérdésének a médiába emelése 2005-ben történt meg, amikor is Harry Bryden brit óceánkutató a jó nevű Nature című folyóiratban közzétett egy cikket arról, hogy a Golf-áramlatban keringő víztömeg sebessége 1957-hez képest 30%-kal csökkent. Azóta pedig számtalan tudós kardoskodik – némelyik csak kakaskodik – a lassulás/gyorsulás ellen és mellett. S amióta a globális felmelegedést is kapcsolatba hozták az áramlat sebességével, mindenki az áramlatot figyeli.
Az előrejelzések szerint ugyanis emberemlékezet óta nem volt olyan hideg tél, mint amilyen az idei lesz, Ráadásul sok hó fog hullani. Az előrejelzések szerint a jövő év januárjában mínusz 20 és 25 fok közötti lesz a hőmérséklet, és ez a csontig hatoló hideg tartós marad.

Néphagyomány szerint
A néphagyomány szerint

A népi szokás és hagyományvilágban gyakran találkozunk az időjóslás fogalmával. Régen is foglalkoztatta az embert az évszakok időjárásának megjóslása, és ezeket a jóslatokat általában egy-egy naphoz kötötték. Ilyen volt például Medárd napja, amikor az aznapi időjárás alakulásából jósolták meg a következő időszak csapadékmennyiségét,

vagy, Július 25. Szent Jakab napja, időjárásjósló nap. A néphagyomány szerint a Jakab-napi időjárásból jósolható meg, hogy a milyen tél várható. Ha ezen a napon hideg északi szél fúj, kemény télre számíthatunk. Ezen a napon Kiskörén 13:00 kor 18C° fok volt és erősen felhőség nagymennyiségű csapadék,  
viharos észak-északkeleti széllel, olykor erős széllökésekkel. 
Nos, ha az azt megelőző, vagyis július 24.-ei napot nézzük akkor 27C° fok volt, ami 9 fokkal melegebb mint az időjárásjósló napon. 
Tehát hideg telünk lesz?
Amatőr magyarázat és jóslás
A meteorológia vagy időjárás-előrejelzés nagyon pontos és részletes méréseket igényel, és ehhez az időjósok segítségére vannak a különböző technika újabbnál újabb találmányai. A korszerű berendezések, a legmodernebb megfigyelőállomások lehetővé teszik a különböző légáramlatok figyelemmel kísérését, ezáltal a várható időjárás meghatározását. 
A meteorológusok munkája mégsem olyan könnyű, mint hinnénk. Soha nem tudnak pontos előrejelzéssel szolgálni, hiszen a természeti erők még mindig kiszámíthatatlanok és irányíthatatlanok. Nem befolyásolható például a széljárás, a hőmérséklet ingadozása vagy a frontok váltakozása.
Az idei télen északnyugat felőli (ciklon) áramlások lesznek a jellemzőbbek amik nagyobb mennyiségű csapadékot hoznak a kárpát-medencébe.
Ezeknek az időszakoknak a változása 1 illetve 2 héti időközönként változik.
A front megérkezése előtt jellemzően egyre melegebb levegő áramlik fölénk, majd ahogy megérkezik a ciklon, jön a havazás, (de december első hetében még inkább eső, havas eső) aztán a ciklon elhagyja az országot, helyét anticiklon veszi át, ezzel szárazabb de északkeleti, Szibéria felöli hideg levegő ami erős északkeleti szelet hoz magával, ami még hidegebb hőérzettel árassza el a térséget.
Ezzel megkezdődik az erős téli lehűlés -5 és -10 de helyenként, főként a hegyekben -10 fok alá is hűlhet a levegő.
Ez a lehűlés lehet a legbefolyásosabb esemény a közelgő télen. Ugyanis olymértékben lehűl a Kárpát-medence térsége hogy az 1 ill. 2 hetente ismétlődő ciklonok érkezésekor változó mennyiségű csapadék hullhat, zömében hó.
De ugyanakkor, ha a nyugat, vagy délnyugat felöl érkező melegfront a magasban érkeznek térségünk fölé, akkor a hideg levegő a Kárpát-medencében megszorul.
Lesznek olyan térségek, mély pontok, ahol tartósan megmarad a hideg.
Ezeket hideg légpárnák okozzák, amik napokig, -6 és -11C° fok közötti
éjszakai hőmérsékletet okoznak, de nappal sem emelkedik, vagy alig, 0 fok fölé. 
Hegycsúcsokon melegebb idő van, mert a hegyek teteje kilóg az alacsonyan úszó ködből, míg az alacsonyan fekvő területeken napok óta nem sütött ki a nap.
Továbbá egész napos köd jellemzi ami nagyobb városokban megnöveli, esetleg kritikussá válhat a légszennyezettség (szmog).
Ennek az esélye január közepén a legvalószínűbb amikor -20, (-25) C° fok várható az utóbbi 2 évhez hasonlóan északkelet felöl, Szibériai áramlással.
Ahhoz hogy (mint ami a képen is látható) megszűnjön, egy hideg frontnak kell érkezni (anticiklon) ami kisöpöri a napok óta meghúzódó szennyezet, ködös, levegőt.
Az idei északnyugat felőli (ciklon) áramlások gyakorisága miatt, jelentős hó mennyiségek gyűlnek össze a hegyekben és helyenként az alföldön.
A hegyekben összegyűlt csapadék gondokat okozhat hazánk vizein a kora tavaszi olvadáskor.  
Minden bizonnyal, 75% esély van arra hogy fehér karácsony legyen az idei karácsony. 
Hogy is alakult 2009 decembere
A december hónap igen változékony, szélsőséges időjárást eredményez, ami a globális felmelegedésnek köszönhető.
Az a szélsőséges időjárás lassan érvényesíti magát a kárpát-medencében, hiszen gyakran mérünk majd rekord közeli vagy meghaladó alacsony, vagy szintén rekord közeli ill. meghaladó magos, hőmérsékleteket. Ami 2009-ben is jól mutatkozót amikor majdnem megdőlt a hidegrekord -25,5 °C-ot Szécsényben mérték és december. 23.-án (itt meg is dőlt a melegrekord) Sellyén 18,5°C-ot mértek. Ez több mint 40 fokos hő ingás alig 3 nap alatt. Ezek a szélsőséges időjárási viszonyok, olyan formában mutatkoznak, mintha a kárpát-medence lenne, a decemberi időszakban két front közötti határa. Így az erősebb front határozza meg időjárásunkat. Mint a fenti rekord hőmérsékletek esetében. Elsőként az északi sarkvidéki áramlások ereje volt érezhetőbb majd hírtelen a déli áramlásokkal de csapadékos meglehetősen enyhe idő érkezet. Ezek a kiszámíthatatlan áramlási erők miatt igen nehéz előre jelezni az időjárást, mert az utolsó percekben is megváltozhatnak azok irányai, és akár, jóval el is térhetnek, az előző előrejelzési modellektől. 2010 decemberében is hasonló időjárásra számíthatunk, amikor napos száraz, hideg, illetve, csapadékosabb de enyhébb, vagy 0°C fok alatti időszakok váltják egymást. Összességében decemberben bármilyen csapadék előfordulhat, és belvízveszéllyel is számolhatunk. A néphagyomány szerinti megfigyelésékből inkább a december első hetei lesznek csapadékosabbak. 



Végezetül a tavasz február végétől kelleti magát, ami nem is várat sokat magára.



De, a korai tavasz ellenére kemény telünk lesz.