Drótos kocsma: Milliárdos beruházás 75 millióért

Szeretettel köszöntelek a Drótos kocsma közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 195 fő
  • Képek - 5027 db
  • Videók - 104 db
  • Blogbejegyzések - 331 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 6 db

Üdvözlettel,

Drótos kocsma vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Drótos kocsma közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 195 fő
  • Képek - 5027 db
  • Videók - 104 db
  • Blogbejegyzések - 331 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 6 db

Üdvözlettel,

Drótos kocsma vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Drótos kocsma közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 195 fő
  • Képek - 5027 db
  • Videók - 104 db
  • Blogbejegyzések - 331 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 6 db

Üdvözlettel,

Drótos kocsma vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Drótos kocsma közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz és máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 195 fő
  • Képek - 5027 db
  • Videók - 104 db
  • Blogbejegyzések - 331 db
  • Fórumtémák - 7 db
  • Linkek - 6 db

Üdvözlettel,

Drótos kocsma vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Hódmezővásárhely, Mártély és Székkutas önkormányzata a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanáccsal (DARFT) együttműködve önkormányzati társulást hoz létre az ivóvíz minőségének javítására. A társulat létrehozásáról szóló előterjesztés február 18-án rendkívüli közgyűlésen került a vásárhelyi képviselő-testület elé.

Dr. Kovács Pál városstratégiai főtanácsadó kifejtette, hogy az európai uniós vízminőségi előírásokat Magyarországnak is be kell tartania, mivel nem kért mentességet. Így január elsejétől jelentős mértékben megváltozott elvárásoknak kell megfelelni. Az arzén literenkénti megengedett mértéke 50 mikrogrammról 10 mikrogrammra csökkent, ammóniumból pedig egy liter vízben 2 milligramm helyett fél milligramm lehet.

Hódmezővásárhelyen és környékén fejlesztést kell végrehajtani, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelő vízminőséget produkáljanak. Ezért a DARFT-tal együttműködve létrehoznak egy önkormányzati társulást, amely az 1,5 milliárd forintos beruházás közel 90 százalékára pályázhat, illetve az önerő 60 százalékát az önerő alapból próbálná finanszírozni. A beruházás eredményeképpen jelentős vízhálózati fejlesztések is megvalósulnának.

Mivel csak önkormányzati társulások pályázhatnak erre a forrásra, tárgyalásba kezdtek Mártély és Székkutas településekkel, aminek eredményeképpen együtt hozzák létre az ivóvízminőség-javító önkormányzati társulást.

A társuláson belül működik majd a társulási tanács, melybe az önkormányzatok polgármesterüket delegálják, valamint az ellenőrző bizottság, településenként szintén 1-1 fővel. A projektmegvalósító szervezetet közbeszerzési eljárás keretében választják ki, addig az operatív feladatokat a vásárhelyi önkormányzat látja el abból az 1 millió forintos keretből, amelyet a DARFT biztosít.

A beruházás keretében Hódmezővásárhely közigazgatási területén 1 milliárd 265 millió forintos beruházás valósul meg. Ha sikerül a maximális összeget lehívni az önerő alapból, akkor az önerő 75 millió forint lesz – mondta el dr. Kovács Pál. A társulás a beruházás megvalósulását követően 5 évig működik. Az 5 év elteltével a vagyon az adott önkormányzatok tulajdonába kerül át.

Kokovai Péter

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Drótos Drótos üzente 7 éve

A Dél-alföldi ivóvízminőség-javító program közegészségügyi indokoltságának, továbbá az előkészítő szakaszban elvégzett munkák bemutatására tartott fórumot a program megvalósítására létrejött konzorcium kedden Békéscsabán, a Békés Megyei Vízművek Zrt.-nél.




Ennek előzménye, hogy 42 település „Közép-békési Térség Ivóvízminőség-javító Önkormányzati Társulás” néven projekttársulást hozott létre, hogy együtt induljanak az ivóvízminőség-javító program megvalósítására kiírt KEOP. 1.3.0 pályázaton.

A programban való részvételt a társult települések esetében az indokolta, hogy egyes kémiai anyagok jelenléte a szolgáltatott ivóvízben meghaladja az európai uniós és az ezzel összhangban megállapított magyar határértékeket, mely súlyos egészségkárosodások kockázatát jelentheti a fogyasztókra.

A társulásban részt vevő települések vízszolgáltatója, a Békés Megyei Vízművek Zrt. aktív szerepet vállal a pályázat előkészítésében, az optimális műszaki és gazdasági megoldás kialakításában. A beruházások összegének 70—85 százalékát az Európai Unió és a magyar kormány nyújtotta támogatásból fedezik, a fennmaradó összeg a települések által biztosított önrész.

Békés megyében az ivóvízprogram végrehajtására összesen 5 projekttársulás alakult 66 település részvételével, a dél-alföldi régióban pedig 19 társulásban 226 település fogott össze az ivóvízminőség-problémák megoldására.

forrás: www.beol.hu

Válasz

Drótos Drótos üzente 7 éve

A Csongrád megyei Eperjesiek 2008 karácsonyára kapták meg azt az ÁNTSZ-határozatot, amely szerint a megengedettnél jóval magasabb arzéntartalma miatt többé nem ihatják csapvizüket. Azóta minden reggel lajtos kocsin érkezik a faluba a hat kilométerre fekvő Gárdos vize. A kocsi reggel 8 körüli érkezését eleinte kürtszó jelezte, mostanában sziréna harsog, amire a házakból marmonkannás és ballonos emberek jönnek elő a fejenkénti öt literes adagokért.

A vizet ivásra és főzésre használják, a csapvíz fürdésre, a kert locsolására és a jószágok etetésére marad - mondja az egyik ház előtt beszélgető középkorú asszony, hozzátéve, hogy nem igazán érti a különbséget, hiszen az arzénos vízzel locsolt zöldséget és gyümölcsöt is ők eszik meg. Van, aki óvatos, és csak a bolti ásványvízben bízik meg, míg egyesek, különösen az idősebbek, csak legyintenek: ha évtizedeken át jó volt nekik az eperjesi víz, ezután sem fog ártani.

"Úgy tudom, hogy nemcsak a Dél-Alföldön, hanem országosan is nálunk a legrosszabb a helyzet" - mondta az [origo]-nak Kiss Csaba, Eperjes polgármestere. A hatszáz fős - elsősorban mezőgazdaságból és libatenyésztésből élő - falu két kútból nyeri a vizét, az egyik vize literenként 100, a másiknak 150 mikrogramm arzént tartalmaz, amely a határérték 10-15-szöröse. A szomszéd falu vizéből hat-hétszáz liter fogy naponta, a maradék a falu határában lévő halastóba folyik.

A Dél-Alföldön Békés és Csongrád megyében, illetve a Dunántúlon Zala megyében található a legtöbb olyan település, ahol az ivóvíz arzén értéke meghaladja a literenkénti 10 mikrogrammos felső határt. Békésben a Békés Megyei Hírlap szerint 40-50 településen magasabb az ivóvíz arzéntartalma az uniós előírásnál, Csongrádban valamivel több, mint negyven helyen. A hírlap szerint az ÁNTSZ országszerte 400 településen mért a megengedettnél nagyobb arzén-koncentrációt a vízben. Az ÁNTSZ korábban bejelentette, hogy március végén, április elején honlapján nyilvánosságra hozza az érintett települések listáját. Április második hetében ez még nem volt kint az oldalon, az ÁNTSZ sajtóosztálya a még folyó vizsgálatokra hivatkozva az [origo]-nak nem árulta el, melyek ezek a települések.

Régi víz, új szabvány

Nem a vízminőség, a szabvány változott: korábban a magyar szabvány 50 mikrogramm volt. A 2004-es EU-csatlakozás után tavaly december 25-ig kaptak halasztást a magyar települések a 10 mikrogrammos uniós szabvány teljesítésére. "Nálunk nem volt decemberben pánikhangulat, az emberek csak azt nem értették, hogy ami eddig jó volt, az most miért nem jó" - mondta Szilágyi Menyhért, a Békés megyei Csorvás polgármestere. Csorváson 30-50 mikrogramm között ingadozik az arzénkoncentráció.

A legtöbb érintett polgármesteri hivatal most egy levél érkezésétől tart: az ÁNTSZ ugyanis március végétől bármelyik pillanatban elrendelheti az egészséges ivóvíz biztosítására kötelező határozatot. A jogszabály szerint ugyanis - bár a szolgáltatónak kell biztosítania az egészséges ivóvizet - az önkormányzat a felelős azért, hogy az egészséges víz eljusson az emberekhez. Ahogy megérkezik az ÁNTSZ-határozat, az önkormányzatok három lehetőség közül választhatnak: vagy lajtos kocsiból biztosítják a lakosoknak a fejenként járó napi 5 liter vizet, vagy tasakos vizet osztanak vagy fejenként három liter palackos vizet osztanak. Amelyik önkormányzat ezek valamelyikét nem teljesíti, azt megbírságolják.

Az önkormányzatok intézkedési terveket dolgoztak ki, osztottak-szoroztak, figyelembe vették a lajtos kocsik élelmiszerbiztonsági jellemzőit, a pillepalackok árát, a szállítást, a raktározást, az osztáshoz szükséges munkaerőt és végül olyan eredményre jutottak, amelyet szerintük önerőből nem tudnak teljesíteni. A csorvási polgármester szerint évi százmillió forintba kerülne a palackos vízosztás, a néhány faluval odébb fekvő, közel 4000 fős Medgyesegyházán 180 millió forintot kalkuláltak. Ott 20 körüli, azaz a korábbi magyar határérték alatti, de az uniós fölötti az arzénkoncentráció a vízben.

Marmonkannával az óvodába

Az ilyen nagyságrendű összegek szerintük - különösen a forráshiányos alföldi településeken - nem áll az önkormányzatok rendelkezésére. Nagy Béla, Medgyesegyháza polgármestere szerint sokan a kötelező szolgáltatásokhoz, mint óvoda, iskola, sem tudják előteremteni a pénzt, csak külső segítségre számíthatnak. A forráshiány mellett más kérdések is felmerülnek: "Az egyedül élő Kovács néni hogyan viszi haza a három litert? És az óvodákba és iskolákba minden demizsonban vinné magával a vizet?" - sorolta kételyeit Nagy Béla.
Az [origo] által megkeresett települések közül eddig csak Eperjesre érkezett meg a határozatot tartalmazó ÁNTSZ-levél, de ez nem hozott változást, mivel itt több mint egy éve amúgy is lajtoskocsiról osztják a vizet. "Kezdetben volt egy kis pánik, az emberek azt hitték, hogy rossz vagy fertőző a víz, aztán hozzászoktak. Az emberek azért most is morgolódnak, hogy ugyanúgy fizetik a vízdíjat, mint korábban: joggal várják el, hogy a vezetékes víz legyen iható" - mondja a polgármester. "Bosszantó, hogy közben ivóvízminőséget fizetünk. Ez semmiképp sem végleges megoldás" - mondja két kislányával a háza körül tevékenykedő asszony, aki mint mondja, a védőnő tanácsára a gárdosi vizet is mindig felforralja gyerekeinek.
Havonta 150-200 ezer forintjába kerül az önkormányzatnak a szükségmegoldás, amely évi másfél- kétmillió forintra rúg. Az összeget egyelőre vissza tudják igényelni a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól, de Kiss szerint ha hirtelen megsokszorozódik az alternatív ivóvíz biztosításra kötelezett települések száma, nem valószínű, hogy a minisztérium győzni fogja.
Csorváson nem terhelik a szervezetet tengeri halak
Nagy Béla szerint a megoldhatatlannak tűnő probléma gyökere egy 1986-os EU-irányelv: ekkor határozta meg az unió az arzén maximális megengedett értékét a vízben. Az [origo]-nak nyilatkozó valamennyi polgármester szerint azért ilyen szigorú ez az érték, mert a határozat meghozatalakor szinte csak tengerparti országok voltak az unióban, akik sok nagy arzéntartalmú tengeri halat és herkentyűt esznek. Szerintük a tengeri halat alig fogyasztó magyarokra nézve túlzó a szabvány. "Az unióban a víz mellett a tengeri halak is terhelik a szervezetet, Csorváson viszont nem terhelik" - mondta az 5600 fős kisváros polgármestere.
Kiss Csaba nemcsak polgármesteri tisztet tölti be Eperjesen, ő a háziorvos is. Eddig a faluban nem tapasztalt összefüggést a víz arzéntartalma és a megbetegedések között. Mint mondja, nagy mennyiségben az arzén akár akut mérgezést is okozhat, májkárosító, hajhullást és bőrelszíneződést okozó hatása lehet és daganatos megbetegedések kialakulását is elősegítheti. Mint mondja, náluk jelenleg nincs daganatos megbetegedés, a lakosság negyven százaléka hatvan év feletti, akik egész életükben ezt a vizet itták.

Az arzénos víznek nincsenek különösebb jellemzői, és tipikus íze sincs. Ha valaki elszíneződést vagy tejszerű állagot észlel a vízben, annak nem az arzén az oka, hanem az, hogy a vízvezeték-rendszerekben vannak vakszakaszok, ahol esetenként pang a víz - állítja Kiss. Szerinte náluk az lenne a megoldás, ha Gárdosról vezetnék át a vizet, ami a kalkulációk szerint 50 millió forintba kerülne. Csorvás a helyben lévő öt kútját tisztítaná és az 1962-ben készült ivóvízhálózatot cserélné ki. Az első becslés szerint a beruházás 400 millió forintba kerülne. Medgyesegyházán is a meglévő kutakat szerelnék fel új technológiával.
Az ÁNTSZ-nek ésszerű döntést kellene hoznia az ügyben, nem pedig lehetetlen megoldásokra kötelezni az önkormányzatokat - állítják a polgármesterek. "Az olyan helyeken, ahol tudják, hogy ötven éve magas az arzéntartalom, egyszerűen meg kellene vizsgálni a KSH-adatokat, hogy az arzén tartalom és a megbetegedések között van-e bármilyen összefüggés" - mondja Kiss Csaba, aki nem tud ilyen tanulmányról. "Vagy megalapozott az óvatosság az arzénnal kapcsolatban és akkor évek óta bűnt követünk el, vagy megalapozatlan, akkor viszont felmerül, hogy vállalnunk kell-e ilyen kötelezettségeket, szabad-e erre milliárdokat elkölteni" - mondja Nagy.

Válasz

Drótos Drótos üzente 7 éve

Óföldeákon zacskós vizet kapnak hamarosan a 6 év alatti gyermekek, mert a faluban nem tudják a literenkénti 10 mikrogramm alá szorítani az ivóvíz arzéntartalmát, ami uniós előírás. Hasonló helyzetben van 40 település a megyében. A regionális tiszti főorvos nem mondta meg, melyek ezek a települések.
Már tavaly decemberre a literenkénti 50 mikrogrammról 10 mikrogramm alá kellett volna csökkenteni Magyarországon az ivóvíz arzéntartalmát. A végrehajtás időpontjára azonban haladékot kért a kormány. A napokban derült ki: nincs haladék, Brüsszel nem hagyta jóvá a magyar kérelmet. A szigorítás Csongrád megye 60 településéből 41-et érint. Ezek a települések most nehéz helyzetbe kerültek.
Az egyik érintett falu, a 477 lelket számláló Óföldeák polgármestere, Hajnal Gábor elmondta: az arzénmentesítési programmal már 5–6 éve hitegette őket a kormány, mondván: a csapvíz további tisztításához szükséges beruházásokat az állam és az Unió fogja közösen finanszírozni.
Ebből azonban az óföldeáki polgármester elmondása szerint semmi sem lett. Hajnal hangsúlyozta: ha most pályázna erre az önkormányzat, akkor szakértői becslések szerint 14–28 millió forint lenne csak a helyi önrésze annak a közös tisztítóműnek, amely Földeákon épülne meg. Ennyi pénze vagy hitellehetősége pedig nincs az évi 50 millió forintos költségvetésből gazdálkodó falunak.
41 csongrádi településen magas a csapvíz arzéntartalma.
Ugyanez a gondja a többi érintett kistelepülésnek is. Meg az, hogy a plusztisztítás miatt a most 220 forintos vízdíj több mint a duplájára nőne Óföldeákon. Hajnal Gábor elmondta: eddig még soha senkinek nem volt semmi baja a faluban a magyar szabványnak megfelelő ivóvíztől.
Mucsi Gyula regionális tiszti főorvos elmondta: nekik szakhatóságként az a feladatuk, hogy érvényt szerezzenek a hatályos rendelkezéseknek a lakosság egészégének megőrzése érdekében. Ez azonban sehol sem jelenti azt, hogy elzárják a csapvizet – hangsúlyozta lapunknak. Azt kell elérni – közölte a tiszti főorvos –, hogy a lehetőség meglegyen a megfelelően alacsony arzéntartalmú ivóvíz beszerzésére, ami történhet lajtos kocsiból vagy zacskózva, palackozva is, de sok helyütt erre sincs szükség. Volt, ahol például a kevésbé arzénos kutak teljesítményének növelésével, ezzel együtt a magas arzéntartalmú vizet adó kutak elzárásával sikerült megoldani a kérdést – mondott példát Mucsi Gyula.
Nincs több haladék: a víz arzéntartalmát azonnal csökkenteni
kell(ene).
Jóllehet kérdeztük, a regionális tiszti főorvos nem mondta meg, melyik az a 41 település Csongrád megyében, amelyik nem felel meg pillanatnyilag a 10 mikrogrammos EU-szabványnak. Annyit mondott csupán, hogy folyamatosan bővül a megfelelő ivóvízzel rendelkező települések listája.
Ma Szegedre hívta az ÁNTSZ regionális intézete a megye önkormányzatait és vízszolgáltatóit, hogy egyeztessen velük, miként lehet az ivóvíz arzéntartalmát csökkenteni.

Tekintettel a tengermelléki népekre

A magyar szabványban az arzéntartalom határértéke a literenkénti 50 mikrogramm. Az Európai Unió főleg a nagy arzéntartalmú tengeri halakat bőségesen fogyasztó tengermelléki népekre tekintettel csökkentette, határozta meg a 10 mikrogrammos határértéket.

Válasz

Drótos Drótos üzente 7 éve

Napokon belül felkerül az ÁNTSZ honlapjára, melyek azok a települések — köztük Békés megyeiek is — ahol az ivóvíz arzéntartalma meghaladja az Unió által előírt 10 mikrogramm/litert. Választhatnak az önkormányzatok: ásványvizet, tasakos vizet biztosítanak-e a lakosságnak, vagy a lajtos kocsinál lehet majd sorban állni.

A Dél-Alföldön mintegy 140, Békés megyében közel 40—50 településen magasabb az ivóvíz arzéntartalma az uniós előírásoknál. A regionális tiszti főorvostól azt is megtudtuk, március végén, április elején kapják kézhez az érintett települések a határozatot, amelyben kötelezik őket az egészséges ivóvíz biztosítására. — A határozatban foglaltakat záros határidőn belül kell megoldani. Természetesen fellebbezésre is lehetőség lesz — mondta dr. Mucsi Gyula.

Nem tartja indokoltnak a tervezett intézkedéseket a Békés Megyei Vízművek Zrt. — Az egészségügyi hatóság által kilátásba helyezett változtatás nem azért történik, mert bármely paraméterében romlott volna az ivóvíz minősége Békésben, csupán arról van szó, hogy szigorodott a szabályozás, s az annak való megfelelés érdekében tervezett Dél-alföldi Ivóvízminőség-javító Program még nem valósult meg — szögezte le Krisztován Anna, a cég szóvivője.


Ahogy a híradásokban is szerepelt már, valamivel több mint 40 megyei település és 190 ezer embert érinthet a szükségvízellátás. A szigorítást ráadásul többségében ott vezetnék be, ahol az arzéntartalom a 10 mikrogramm/liter uniós határértéket alig haladja meg, s a tavaly december 25-éig érvényes 50 mikrogrammos értéket még csak meg sem közelíti. A szóvivő hangsúlyozta: gyakorlatilag megvalósíthatatlan és igen költséges is több mint 40 településen napi gyakorisággal lajtos kocsiból osztani az ivóvizet.

A szükségvízellátás éves kalkulált megyei költsége jóval meghaladja az ivóvízminőség-javító program teljes önkormányzati önköltségét. A települések most fogadták el a költségvetésüket. A tervezéskor a „lajtos kocsival” még nem számolhattak. Medgyesegyházán jelenleg 20 mikrogramm/liter a víz arzéntartalma, Bánkúton magasabb. Nadabán János, a városi tulajdonú Medgyesegyházi Vízmű Nonprofit Kft. ügyvezetője számításokat is végzett, mibe kerülne, ha a város lakosságát tasakos vízzel látnák el.

Ebből fejenként napi 3 litert kell biztosítani, ami 35—40 forintba kerül literenként. Ha az egyszerűség kedvéért 4000 lakossal számolunk, az 365 napra 4 millió 380 ezer liter, ez körülbelül 180 millió forint évente, ami a város költségvetésének közel 20 százaléka.

Forrás: beol.hu

Válasz

Drótos Drótos üzente 7 éve

Túl sok az arzén a vízben, ezért áprilistól több mint 140 dél-magyarországi településen nem lehet fogyasztani a csapvizet. Az Európai Unió már többször is haladékot adott a probléma megoldására, ami nem történt meg. Békésben és Somogyban ezért egy hónap múlva már palackos és zacskós vízzel kell megoldani az ellátást, csak azt nem tudni, ki fizeti a milliárdos költséget.
Ajánlat
Elszállítják a Pilisből az arzénos iszapot
Évekig iszunk még arzénos vizet
Keresés


Már évtizedek óta tudják, hogy túl sok az arzén a vízben egyes településeken Magyarországon. Bőrbetegséget, de akár daganatos megbetegedést is okozhat. Összesen 140 településen jelent gondot a túl magas arzéntartalom. Időközben lejárt az Európai Unió által szabott határidő, ameddig meg kellett volna oldani az egészséges ivóvíz-ellátást. Így áprilistól 140-nél is több településen csak palackos vagy zacskós vizet lehet majd inni.

Az újkígyósi polgármester szerint ez 200 millió forintba kerülne az önkormányzatnak évente.
Az érintett településeken még reménykednek abban, hogy újabb haladékot kaphatnak, mert nem tudják, hogyan és miből oldják majd meg az ivóvízellátást.

A tisztiorvosi szolgálat a jövő héten hozza nyilvánosságra, hol kell majd palackos vizet osztani. Több lehetőség van, a zacskós vagy a palackos ivóvíz, illetve a lajtoskocsis vízellátás - mondta Mucsi Gyula, az ÁNTSZ regionális tisztifőorvosa.

Az önkormányzati minisztériumban az RTL Híradónak azt mondták: a települések az elmúlt tíz évben akár együtt is pályázhattak volna az arzénmentesítésre, de nem tették. Arról egyelőre nincs döntés, kaphatnak-e állami támogatást a probléma megoldására, és arról sem, ki állja majd a palackos víz árát.

Válasz

Drótos Drótos üzente 7 éve

Szeged - Nem tudni, meddig folyhat a víz a csapokból Csongrád megye azon 52 településén, ahol az ivóvíz arzéntartalma meghaladja az uniós határértéket. 2009. december 25-e óta hazánknak is meg kellene felelnie az Európai Unió szabta előírásoknak, de még csak az ivóvízminőség-javító program előkészítésénél tartanak az önkormányzatok.

Ha szigorú lenne az ÁNTSZ, szinte az összes Csongrád megyei településen betilthatná az ivóvízfogyasztást a vízbázis magas arzéntartalma miatt. Hazánk 2009 végéig kapott arra haladékot az Uniótól, hogy a közösségi előírásoknak megfelelően a korábbi 50 helyett a literenkénti 10 mikrogrammra csökkentse az arzéntartalmat az ivóvízben. Erre a célra 200 milliárd forintos támogatási keretet használhattak volna fel az érintett települések, mégis eddig csupán az összeg 1 százalékát költötték el.

Hiába a magas – 90 százalékos – támogatási intenzitás, a társulásra kényszerített önkormányzatok nem találták a közös hangot, mert ódzkodtak attól, hogy egyéb fejlesztésekre eltett forrásaikat olyan beruházásra fordítsák, aminek egyrészt vitatott az értelme, másrészt jelentősen megnöveli az ivóvíz-szolgáltatás költségét, s vele együtt a díjakat is. Most megindult valami: Vásárhelyen döntöttek a pályázat beadásáról, Szentesen pénteken kerül a képviselők elé a kérdés. Mindkét városban milliárdos fejlesztést kellene végrehajtani, hogy a határértékre csökkentsék az arzénkoncentrációt.

Lajtos kocsi Eperjesen. A helyiek csak a messziről hozott vizet ihatják.
Archív fotó: Tésik Attila


– A 2001-től rendelkezésünkre álló adatok alapján 52 Csongrád megyei településen haladja meg a közüzemi vízellátás keretében szolgáltatott ivóvíz arzéntartalma a literenkénti 10 mikrogrammos határértéket. 2009. december 25-ét követően az ÁNTSZ a jogszabályban foglalt határértéktől való eltérést nem fogadhatja el, annak betartatását a lakosság egészségi állapotának szem előtt tartásával el kell, hogy érje – nyilatkozta lapunknak Mucsi Gyula. A regionális tiszti főorvos hozzátette, az Országos Tisztiorvosi Hivatal a probléma megoldására az egész országra kiterjedő ütemtervet állított össze: a vízszolgáltatóktól adatokat kértek be, illetve elemzik a legfrissebb laboratóriumi eredményeket, majd véglegesítik az arzénos településlistát. Ezek után megkeresik az érintett önkormányzatokat, és tájékoztatják azokat az esetleges intézkedés szükségességéről. Nekik nyilatkozniuk kell, milyen módon tudják teljesíteni a törvényi előírásokat. Hatósági intézkedéseket ezek figyelembevételével vezetnek be.

Megkérdeztük Mucsi Gyulát, készült-e már átfogó vizsgálat arról, hogy a veszélyeztetett települések lakóinak egészségi állapotát miként befolyásolta a magas arzéntartalmú ivóvíz. Erre azt felelte, 2002 és 2004 között hazánk is részese volt egy nemzetközi epidemiológiai vizsgálatnak, amelynek során bizonyítást nyert, hogy az ivóvíz arzéntartalmának bizonyos daganatos megbetegedések kialakulásában kockázati tényezőként szerepe van.

Eperjes-sors

– Eperjesen egyetlen daganatos beteg él, ő is csak néhány éve költözött a faluba, ahol egyébként a lakosság 40 százaléka 60 év feletti – mutatott rá az ellenpéldára Kiss Csaba polgármester, aki háziorvosként is dolgozik abban a községben, ahova 2008 decembere óta lajtos kocsi viszi az ivóvizet, mert az ÁNTSZ betiltotta az ivóvízfogyasztást. A falu első embere szerint mi úgy táncolunk, ahogy az Unió fütyül, ezért hamarosan más települések is Eperjes sorsára juthatnak. Az más kérdés, hogy szükségvízellátásra évek óta 50 millió forint szerepel az országos költségvetésben, ami legfeljebb egy kisváros megsegítésére elég.

Válasz

Vígh Viktor üzente 7 éve

Székkutas minek száll be egy ilyen társulásba? A vízzel kapcsolatos vagyont már elherdálták. Most az önkormányzat majd önrésszel száll be más vagyonának a fejlesztésébe? Az igaz, hogy a kutasiak ivóvízének javul a minősége ha ..., de hogy azt a lakosságnak kell majd megfizetni, abban biztosak lehetnek.

Vígh Viktor

Válasz

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu