A függőség kialakulásáért a cigarettában lévő nikotin a felelős, hatására dopamin szabadul fel az agyban, ami fokozza az örömérzetet, oldja a szorongást, javítja a koncentráló képességet. Talán ezzel magyarázható, hogy bár évente a dohányosok hetven százaléka szeretne megszabadulni káros szenvedélyétől, csupán két-három százalékuknak sikerül hosszabb ideig füstmentesen élni.

A Gallup Intézet vizsgálata szerint, míg 1995-ben a 18-24 éves nők kevesebb mint negyede (24 százalék) dohányzott, addig mára ez az arány elérte a harminc százalékot. S bár az elmúlt másfél évtizedben a férfiak körében a dohányzás gyakorisága stagnált, a gyerekek egyre fiatalabb korban gyújtanak rá, válnak rendszeres dohányossá. A fiatalabb korosztálynál az élvezeti dohányzás sokkal gyakoribb, mint a középkorúak vagy az idősebbek között; a fiatalok 58 százaléka beéri napi kevesebb, mint egy doboz cigarettával. Az erős dohányosok elsősorban a középkorúak közül kerülnek ki, ötödük több mint egy doboz cigarettát szív naponta, és mindössze 41 százalékuk marad az egy dobozos szint alatt.

A cigarettában található vegyületek jelentős része (például benzol, ammónia, hidrogén-cianid, aceton, bután, DDT, formaldehid, hidrazit) ártalmas, rákkeltő hatású. A kátrány, mint égési melléktermék rakódik le a tüdőben, de jelentős egészségkárosodást okoz a dohányfüst mérgező szénmonoxid-tartalma is. A függőség kialakulásáért azonban a nikotin felelős. Hatására dopamin szabadul fel az agyban, ami fokozza az örömérzetet, oldja a szorongást, javítja a koncentráló képességet, emeli a pulzusszámot, a vérnyomást, a cukor- és májanyagcserét, a gyomorsavtermelést. A nikotin erős drog, amelynek halálos dózisa 20-60 mg; enyhe mérgezés esetén fejfájást, szédülést, hányingert, hasmenést, verejtékezést, szapora pulzust okoz.

Statisztikák szerint évente a dohányosok hetven százaléka szeretne lemondani káros szenvedélyéről, de csupán két-három százalékuknak sikerül hosszabb időre szakítania függőségével. A dohányzás ellenes kampányok sikere számos tényezőn múlik, például nagymértékben befolyásolja a hatékony óvodai, iskolai prevenció, a családon belüli minták, a kormányzati intézkedések – magyarázza R. Nagy András a Help program hazai koordinátora. Majd hozzáfűzi: mivel a kampányok folyamatos után-követést igényelnek, a prevenciós programok hatásvizsgálatára vonatkozóan nem állnak rendelkezésre adatok, hatékonyságukat más szempontok alapján próbálják megközelíteni.

Az európaiak közel fele ismeri, látta már az Európai Unió legnagyobb dohányzásellenes kampányának a HELP programnak a reklámjait. Míg az észak-európaiak (például svédek, finnek, dánok) csupán 16 százaléka emlékezett a HELP reklámfilmjeire, addig az Európa keleti részén élők 40 százaléka tudta felidézni azokat - derült ki az unió 27 tagországában végzett átfogó vizsgálatából. A hazai felmérésben ezer megkérdezett vett részt.

A magyarok közel kétharmada látta a HELP reklámfilmjét, a dohányzók közül többen emlékeztek (48 százalék) a szpotokra, mint a nem dohányzók (37 százalék). A megkérdezettek többsége szerint a tévéreklám a legmegfelelőbb csatorna a dohányzásról való leszokással és a passzív dohányzással kapcsolatos tanácsadásra. A magyarok 38 százaléka szerint az internet a tájékoztatás egyik leghatékonyabb felülete, ezzel szemben a rádiót (30 százalék) és az újságokat (23 százalék) már kevésbé tekintették hiteles és célravezető forrásnak – emeli ki R. Nagy.

Az online közösségek, chatek, fórumok ugyanolyan eredménnyel szerepeltek a felmérésben, mint a rádió és az újságok. A mobiltelefont a magyarok közel tizede tartja a tájékoztatás legmegfelelőbb módjának. Nemzetközi összehasonlításban a nyugati országok nyitottabbak az új média kampányokkal szemben, mint a magyarok.

A felmérésen résztvevőket arról is megkérdezték, kitől fogadnának el legszívesebben tanácsot, ha szeretnének leszokni a dohányzásról. A magyarok több mint fele az egészségügyi szervezetekhez fordulna, ám a megkérdezettek egyharmada dohányosok és passzív dohányzásban szenvedők tanácsait, tippjeit is szívesen fogadná. Ugyanakkor a megkérdezettek fele a saját tapasztalataira hagyatkozna leginkább.

Idén már bárki feltöltheti leszokást segítő tippjét a HELP honlapjára. Az ötletek főként olyan fiataloktól érkeznek, akinek már sikerült leszokniuk a dohányzásról. A leggyakrabban emlegetett érvek a leszokás mellett, hogy pénzt spórolhatunk meg, jobb lesz a közérzetünk. Ugyanakkor az is kiderül, hogy a fiatalok többsége csöppet sem tartja divatos dolognak a dohányzást. Ezt erősíti meg Kerek Judit az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) munkatársa is, aki a leszokást segítő programok közül a kognitív terápiás tréninget emeli ki. A program első négy hetében a résztvevők a függőségükkel még nem szakítva készülhetnek fel a dohányzás mentes időszakra, hasznos életvezetési tanácsokat kapnak. A program második szakaszában, a nem dohányzó státuszban pedig az esetlegesen jelentkező testi-lelki függőséget kezelik, a tartós, sikeres leszokás reményében rizikós élethelyzetek hatékony megoldását vázolják. A tréning végére a résztvevők szinte mindegyike képes szakítani káros szenvedélyével - mondja a szakember, kiemelve, hogy a módszer hatékonysága féléves után követés után több mint ötven százalékos volt.

Tapasztalatok szerint a dohányosok átlagosan két-három alkalommal próbálnak leszokni a cigarettáról, de általában egyedül kísérleteznek ezzel, nem kérnek segítséget, pedig orvosi támogatással hatszor nagyobb lenne az esélyük a sikerre. Legtöbben úgy hiszik, bármikor le tudják tenni a cigarettát, ám a függőségtől nem olyan egyszerű megszabadulni, gyakran pszichés támogatásra is szükség lehet – szögezi le a szakember. A nikotin megvonása kellemetlen testi és lelki tüneteket okoz, az első hetekben nem ritka az idegesség, nyugtalanság, fáradékonyság, alvás-és koncentrációzavarok, ingerlékenység, depresszív hangulat, a fokozott étvágy, falánkság. A súlygyarapodás sokak számára riasztó „mellékhatás”, ezért többen inkább a káros szenvedély mellett döntenek. (medizona.hu)
Ideje: December 25, péntek, 20:50:45 Feltöltő: KutasiRoland