Az ügyészséghez fordul, de akár a magyar államot is kész beperelni a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Közhasznú Szervezete, amiért a játékgép-forgalmazók és -üzemeltetők lobbija érvényesül az országban a jogszabályi rendezetlenségek következtében. A társaság szigorúbb keretek közé szorítaná a függőséget okozó szerencsejátékot, ám ehhez az alvilággal és a politikával is meg kell vívnia harcát. A nyerőgépeket a kaszinókba száműznék.

Nincs prevenció, pedig hazánkban százezerre becsülik a szenvedélybeteg szerencsejátékosok számát, hatszázezerre pedig azokét, akik hol gyakran, hol alkalmanként pénzt dobnak be a nyerőnek nevezett "vesztőgépekbe". Az állam is több pénzt szedhetne be a megszorítások és az adóemelések jegyében, hiszen a hazánkban fellelhető csaknem harmincezer játékautomatába bedobott pénznek csupán tíz százaléka illeti az államot. Így évente a becslések alapján negyvenmilliárd forint bevételt hoz a költségvetésnek a félkarú rablók működtetéséből befolyó adó.

Abházi József, a Szerencsejátékosok Érdekvédelmi Közhasznú Szervezetének képviselője szerint a magyar szerencsejáték-szabályozás több sebből vérzik. Érthetetlennek nevezi, hogy az állam miért nem próbál nagyobb bevételhez jutni, vagy miért nem akarja szigorúbban ellenőrzött keretek közé szorítani az alvilág által is szemmel tartott játékgépipart. "A lényegében tizennyolc éve változatlan szerencsejáték-törvény egyáltalán nem foglalkozik a szenvedélybetegségek megelőzésével, a játékosok megfelelő, a hátrányokról is informáló tájékoztatók elhelyezéséről" – sorolja a gondokat Abházi.

A civil érdekvédő szervezet tagja azt javasolja, az átlagban egymillió forintos bevételt hozó játékgépek után ne százezer, hanem legalább háromszázezer forint illesse az államot. Az így szerzett többletbevétel három százalékát pedig fordítsák a szenvedélybetegség kialakulásának megelőzésére, kampányokra, hiszen, mint mondta: a bűncselekmények jelentős része is ezzel hozható összefüggésbe, mert a pénzét elveszítő ember mindenáron vissza akarja szerezni elnyelt forintjait.

Abházi József további súlyos problémának nevezte, hogy "a pénznyelő" gépek, illetve az őket üzemeltetők sok esetben félrevezetik a játékosokat, akik még csak gyors ellenőrzéssel, kivizsgálással kecsegtető panasszal sem fordulhatnak senkihez. A Szerencsejáték Felügyeletnél ugyanis százharminc, főként adminisztrációs munkával foglalkozó munkatárs dolgozik, a csaknem harmincezer gép ellenőrzését ötvenen végzik.

A szervezet az ügyészséghez fordul, de akár a magyar államot is kész beperelni, amiért a játékgép-forgalmazók és -üzemeltetők lobbija érvényesül az országban a jogszabályi rendezetlenségek miatt, és arról a tervéről sem mondott le, amelyről korábban – sikertelenül – népszavazást is kezdeményezett. Az ideális helyzetet ugyanis az teremtené meg Abházi szerint, ha a nyerőgépeket a kaszinókba száműznék, kocsmákban, éttermekben nem lehetne kiállítani őket.

A szervezetet balszerencse is érte, ugyanis törvénymódosítási javaslata kapcsán éppen ahhoz a "független" Császár Antalhoz fordult, akit megkeresésük után nevezett ki – az azóta megbukott – Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki megbízottá. A politikus először az ügy mellé állt, önálló képviselői indítványt is benyújtott a szerencsejáték-automaták havi átalányadójának megemelésére és azért, hogy az így befolyó pénz egy részét fordítsa az állam prevencióra, felvilágosításra, ám Császár, kormányzati megbízatása után, visszavonta javaslatát.

Forrás: Echo TV/Magyar Hírlap