Az új típusú influenza ellen az egyetlen hatékony védekezési lehetőség a védőoltás, de nálunk ezt éppen azok utasítják el leginkább, akik a legnagyobb veszélyben vannak. Az eddigi halálozási adatok szerint ugyanis főleg a fiatalokra és felnőttekre jelent komoly fenyegetést a vírus. Az [origo]-nak nyilatkozó immunológusok szerint a meglepő adatok oka, hogy az újinfluenza erős védekező reakciót vált ki az erősebb szervezetekből, ami viszont megnöveli a szövődvények kialakulásának veszélyét.

Csak a védőoltás nyújt hatékony védelmet

getMultiCimke()

Elsőre furcsának tűnhet, hogy éppen a felnőtt, erejükben teljében lévő emberek közül szedi a legtöbb áldozatot az új típusú influenza, az A/H1N1 variáns (A/H1N1v). Még furcsább azonban, hogy éppen a szervezet túlságosan erős védekezése vezethet olyan állapot kialakulásához, amelyet már igen nehéz kezelni. "Egyes fertőzöttekben az első napokban tüdőödéma és gyulladásos sejteknek a tüdőbe való nagyfokú beáramlása alakul ki a túlzott immunválasz miatt. A folyadékkal telt tüdő egyfelől elégtelen gázcserét, azaz légszomjat, fulladást eredményez, másfelől ideális táptalaj a különféle baktériumoknak, így az ödémát hamarosan bakteriális tüdőgyulladás követheti, ami sokszor halálos kimenetelű" - mondja dr. Kacskovics Imre, az Eötvös Loránd Tudományegyetem immunológusa.

Ezt a túlzottan erős immunreakciót szaknyelven citokinviharnak nevezik, az immunrendszer működésében kulcsszerepet játszó molekulákra, a citokinekre utalva. "Kisebb gyerekekben az immunrendszer viszonylagos fejletlensége miatt még nem lép fel ennyire erős immunválasz, az idősebbek pedig már találkozhattak az újinfluenzához hasonló törzzsel - vérbankok utólagos elemzése alapján utoljára 1958-ban keringett hasonló vírus" - mondja a szakember.

A néhány nappal ezelőtt összesített floridai (USA) adatok markánsan alátámasztják a fentieket. E szerint a halálozások aránya a krónikus betegségek nélküli emberekben a 4 évnél fiatalabb és a 65 év feletti korosztályban 0% volt, 5-24 év között 41%, 25-49 év között 27%, 50-64 év között pedig 11% (az adott korcsoportban történt összes halálesetből). Ez azt jelenti, hogy sok az olyan áldozat, akinek nem volt más egészségügyi problémája, és ezek főképp a nagyobb gyerekekből, fiatalokból, felnőttekből kerültek ki. Ezzel összhangban állnak az augusztus végén közölt mexikói adatok: az elhunytak 61%-a 15-50 év között volt, de itt az 5 évnél fiatalabbak körében volt a halálesetek 17%-a. Az is tény, hogy a 65 év alatti korosztályok 15-20-szor nagyobb eséllyel fertőződnek meg.

Hogy kinél lép fel ilyen heves reakció, az előre megjósolhatatlan. Több tényezőből álló genetikai háttere van, és a betegség súlyosságát befolyásolják a túlzott kifáradás, a nem megfelelő táplálkozás, a társfertőzések és a közelmúltban lezajlott betegségek. (Fontos megjegyezni: mindez nincs összefüggésben a valamilyen krónikus betegség miatt legyengült emberek nagyobb általános kockázatával, náluk az általános szövődmények miatt jelent nagyobb fenyegetést a fertőzés.)

Ennek fényében különösen aggasztónak tűnik, hogy a legnagyobb arányban - 86 százalékban - a 18-39 év közöttiek utasítják el az oltást, ez derült ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutatásából, melyet az MTV A szólás szabadsága című műsorának megbízásából készítettek.

Miért terjed jobban az újinfluenza, mint a szezonális törzsek?

A citokinvihart, a túlzott immunválaszt a hirtelen megjelenő sok vírus okozza. Az újinfluenzával vagy ahhoz hasonló törzzsel ugyanis még nem találkoztunk (kivéve az idősebb korosztály egy részét), így semmiféle ellenanyag nincs a vérünkben ellene.

Ez a vírus gyorsan és nagy mennyiségben szaporodhat fel egy-egy szervezetben, és szokatlanul gyorsan terjedhet (utóbbira számos bizonyíték van már, lásd például a hazai csepeli járványt). A szezonális ("sima") influenzánál nem ez a helyzet: ott szinte mindenkiben vannak olyan ellenanyagok, amelyek az előző évek hasonló vírusai ellen érhetnek valamit, ezért általában nincsenek ilyen heves reakciók, illetve lassabb a vírus terjedése.

Csak a védőoltás állíthatja meg

A feladat éppen ezért világos: a lakosság minél nagyobb részét kell beoltani, hogy fékezzük a vírus terjedését - mondja Erdei Anna immunológus, az ELTE Immunológiai Tanszékének vezetője. A beoltott egyénben a betegség lényegesen kisebb eséllyel alakul ki, illetve sokkal enyhébb lefolyású. Ráadásul a megfertőződött személy sokkal kevésbé terjeszti a kórt, mivel sokkal kevesebb vírust ürít. Ez nagyon leszűkíti a vírus mozgásterét, és nem alakul ki nagy járvány.

Ehhez azonban a lakosság tömeges oltására lenne szükség, és rövid időn belül. A vírus nyári "lustálkodása" után ugyanis számos országban egyre emelkedik a fertőzések és megbetegedések száma. A napokban zajló ukrajnai kitörés kórokozójának azonosítása még folyamatban van, de a WHO feltételezése szerint az új típusú influenza vírusa okozza a járványt.

A védőoltásnak nincs alternatívája: az úgynevezett immunerősítő szerek, vitaminok - bár fontosak lehetnek a jó általános állapot eléréséhez - nem védenek a betegségtől. Nem segítenek a homeopátiás szerek és a vegetáriánus étrend sem.

A lehetséges mellékhatások

A legtöbben - az ellenzők 27 százaléka - azzal indokolták az elutasítást A szólás szabadsága felmérésében, hogy jobban félnek az oltás esetleges mellékhatásaitól, mint magától a betegségtől. "Az újinfluenza elleni vakcina gyártásakor is alkalmazott technológiát az 1960-as évek óta használják Magyarországon, és körülbelül 20 millió embert oltottak be a szezonális törzsek ellen készített védőoltással. Súlyos mellékhatások csak néhány esetben léptek fel, de ezekről utólag bebizonyosodott, hogy nem az oltóanyag okozta őket. A súlyos mellékhatások kockázata minimális" - mondja dr. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ tudományos tanácsadója.

Az új típusú influenza elleni oltás tehát gyártástechnikailag nem számít "új védőoltásnak": az elölt vírustörzs kivételével ugyanaz a vakcina, ugyanazokkal a kísérőanyagokkal, ugyanazzal a minőségbiztosítással, mint minden eddigi influenzavírus-törzsnél. Aki tehát kapott már szezonális influenza elleni oltást, az az új típusú influenza elleni oltásnál is hasonló tapasztalatokra számíthat.

A legfontosabb tévhitek

A WHO által jóváhagyott védőoltások - köztük a hazai gyártmányú vakcina - nem tartalmaznak élő vírust. (Kivételt képez az Amerikai Egyesült Államokban 2003 óta gyermekek számára engedélyezett orr-spray vakcina, a FluMist, amely az újinfluenza vírusából is elkészült, és 2-től 9 éves gyermekeknek spriccelik be az orrnyálkahártyájára.) Az elölt vírust tartalmazó védőoltások közötti különbség abban van, hogy míg például a magyar vakcina egész elölt vírust tartalmaz, addig több külföldi vakcina csak a vírus egyes darabjait (hasított vírusokat). Az egész vírust tartalmazó vakcinák erősebb immunválaszt alakítanak ki, azaz hatékonyabbak, és ennek megfelelően kisebb mennyiségű vírus van az oltóanyagban, ami kevesebb mellékhatással jár (1-2 napig tartó lokális duzzanat és piros folt az oltás helyén, rossz közérzet, esetleg hőemelkedés, enyhe láz). A védettség kialakításához pedig egyetlen oltás elegendő, szemben számos úgynevezett alegység-vakcinával, amelyekből két oltás alakítja ki a védettséget - mondja Berencsi.

Megjelentek olyan híresztelések is, hogy a vakcinákban fémes higany van, ami idegrendszeri bénulásokat okozhat. Az igazság azonban az, hogy nem fémes, hanem szerves higany van bennük (tiomerzál), amelyet az enzimeink nem tudnak feldolgozni, így nem válhat ki fémes formában. A vakcina tisztaságát biztosító, évtizedek óta használt anyagot a vesék kiválasztják, és körülbelül egy hét alatt a vizelettel távozik - mondja Kacskovics Imre.

Ami a tojásban lévő fehérjéket illeti: való igaz, hogy a vakcina tartalmazhat ilyen anyagokat, hiszen tojás felhasználásával készül. Ezért azok, akik allergiások a tojásra, a tojásalbuminra, ne kapjanak ilyen védőoltást, illetve beszéljék meg a háziorvosukkal - mondja Berencsi György. Egyébként nem valószínű, hogy egy súlyos tojásallergiás ne tudna erről a betegségéről. Fontos megjegyezni, hogy ennek semmi köze a tejallergiához.

Kismamák és kisgyerekek oltása

A legtöbb ellentmondásos információ talán a várandós kismamák oltásával kapcsolatban jelent meg. Az ő szervezetük a szükséges módon le van gyengítve, nehogy immunrendszerük elpusztítsa a magzatot, amely az apai gének miatt félig "idegen testnek" számít - magyarázza Erdei Anna. A kismamák immunrendszere tehát úgynevezett szupresszált állapotban van, és ez különösen igaz a vírusok ellen fontos sejtes immunválaszra (például ezért fáznak meg gyakrabban). "Nem kérdés, hogy a második és harmadik trimeszterben oltani kell a kismamákat. Az oltás hatására létrejövő ellenanyagokból a magzat is kap a méhlepényen keresztül, és ezek megvédik a születés utáni első hónapokban is" - mondja Kacskovics. Ha a kismama a szülés után oltatja be magát, akkor ebből a magzat már nem nyer védettséget, mert az egyébként igen fontos szoptatással már nem tudja neki az anya átadni az influenza elleni antitesteket (ezek nem szívódnak fel a tejből a vérkeringésükbe).

A magzat fejlődése szempontjából kulcsfontosságú első trimeszterre (az első 12 hétre) nem történt felmérés sehol a világon, azaz nem folytak olyan klinikai vizsgálatok, ahol az első trimeszterben lévő kismamákat oltottak volna be influenza elleni vakcinával. Közvetett adatok azonban vannak, olyan kismamáktól, akik az előtt oltatták be magukat, hogy tudomást szereztek volna az oltás időpontjában már meglévő terhességükről. Ezeket az eseteket vizsgálva semmi problémát nem találtak a magzatok fejlődésében az oltás miatt.

Ha valaki mégsem oltatja magát az első trimeszterben, akkor legalább a környezetét be kell oltani, mert így jóval kisebb a fertőzés veszélye.

Nagyon fontos a kisgyerekek oltása. A vakcinákat, köztük a magyar vakcinát tesztelték gyerekeken is. A gyerekek tehát ugyanazt a hatóanyagot kapják, csak kisebb dózisban, testtömeg-arányosan. Hároméves kor felett eddig is megvolt az engedély, hétfőn (november 2-án) pedig Székely Tamás egészségügyi miniszter bejelentette, hogy már egyéves kortól beadható az új influenzavírus elleni védőoltás. Az eredeti tervek szerint az engedély a 6 hónapos és 3 éves közötti gyerekekre vonatkozott volna, de végül az alsó határt felemelték. Az indok egyrészt az volt, hogy kevés egy év alatti gyereket tudtak bevonni a tesztelésbe, másrészt pedig voltak szakmai viták az allergiás reakciókról. Ritkán fordultak elő mellékhatások, és azok is enyhék voltak.

Mi várható?

Az Egészségügyi Minisztérium november 2-án kiadott jelentése szerint hazánkban még nincs járvány. Magyarországon járványról akkor beszélünk, ha heti 20 000 feletti influenzaszerű megbetegedést regisztrálnak. A környező szomszédos országokban azonban egyre gyorsabban terjed az új típusú influenza. A szakemberek szerint nem kérdéses, hogy "ebből már lesz valami".

Még nem lehet tudni, hogy milyen mértékű lesz a járvány és mekkora lesz a halálozási arány. Ez alapvetően attól függ, hogy hány embert képes megfertőzni a vírus és bekövetkeznek-e olyan mutációk, amelyek a vírus szaporodását, fertőzőképességét és kórokozó képességét megnövelik. A járvány elkerülésére, illetve enyhe lefolyására a lakosság megfelelő mértékű átoltottsága jelenthet garanciát. Ezért a szakemberek és az egészségügyi hatóságok is arra kérik a magyar lakosságot, hogy minél többen oltassák be magukat, hiszen a védettség kialakulásához 10-14 napra van szükség. "A magyar vakcina bizonyítottan hatásos és biztonságos, a forgalomba hozatalhoz szükséges engedélyeztetési eljárás valamennyi követelményének megfelelt" - áll a minisztérium jelentésében.

Forrás:origo.hu

Simon Tamás